Egyiptom legrejtélyesebb, egyben legerősebb szimbólumairól évezredeken át úgy tartották, hogy hatalommal ruházza fel a viselőjüket, és volt olyan köztük, ami szerencsét hozott, míg mások átkot szórtak, halált teremtettek maguk körül.
Mi az igazság Egyiptom ős-szimbólumaival kapcsolatban?
Hórusz szeme:
Ozirisz és Ízisz fia, a sólyomként vagy sólyomfejű emberként ábrázolt Hórusz az ég, a világosság istene volt. Jobb szeme a Nap és Ré napisten szimbóluma (nevezik “Ré szemének” is), míg a bal a Hold jelképe volt.
Ez a “Hórusz szeme”, a halál fölötti győzelem hieroglifája. Amikor szemöldökkel ábrázolják, ereje, hatalma még hangsúlyosabb.
Napjainkban is sokan úgy hiszik, hogy megvéd a gonoszságtól.
Szfinx:
Az általában fekvő oroszlántesttel és uralkodói fejdíszt viselő férfifejjel megjelenített egyiptomi szfinxben egyesül a természet anyagi, és a szellem intellektuális ereje, ily módon az uralkodói hatalmat, a mindenhatóságot és a védelmet szimbolizálja.
A karnaki Amon-Ré szentélyt – az isten szent állatára utalva -kosfejű szfinxek őrzik.
A legnagyobb és leghíresebb az 57 méter hosszú, 20 méter magas gízai “androszfinx”, amely Khephrén fáraó arcvonásait viseli, neve pedig Harmahisz, a “horizonton levő Hórusz”, mivel Hórusznak, és egyben a napisten földi megtestesítőjének, a fáraónak a megtestesítője. Az egyiptomi szfinx nem tévesztendő össze az asszonyfejű kegyetlen görög szfinxszel.
Szent macska:
Az ókori Egyiptomban a macska szent állata volt a szerelem istennőjének, Básztetnek, akit gyakran ábrázoltak macskafejű nőalakként.
A kandúrokat a napisten megtestesülésének tekintették, míg a nőstényeket a szoláris szem megszemélyesítőinek, mert a macska szeret sütkérezni a napsütésben. Összefüggésbe hozták a Holddal is – pupillájának dilatációja a holdfázisokat jelképezte -, így szent állata volt Ízisznek és Széthnek is.
Szkarabeusz:
A ganajtúró vagy galacsinhajtó bogárról Ó-Egyiptomban tévesen azt hitték, hogy csak hím létezik, és petéit ürülékébe rejti, ily módon vált a megújulás szimbólumává.
A galacsinját “hajtó” bogár a napgolyót maga előtt görgető Hepert,a felkelő Nap istenét reprezentálta. A szkarabeuszt ábrázoló amuletteket előszeretettel viselték, ezenkívül sírokban is elhelyezték, mint az élet megújulásának jelképét.
Sólyomszárnnyal is ábrázolták, ilyenkor felemelkedést, felsőbbrendűséget és védelmet jelentett.
Hórusz szeme:
Ozirisz és Ízisz fia, a sólyomként vagy sólyomfejű emberként ábrázolt Hórusz az ég, a világosság istene volt. Jobb szeme a Nap és Ré napisten szimbóluma (nevezik “Ré szemének” is), míg a bal a Hold jelképe volt.
Ez a “Hórusz szeme”, a halál fölötti győzelem hieroglifája. Amikor szemöldökkel ábrázolják, ereje, hatalma még hangsúlyosabb. Napjainkban is sokan úgy hiszik, hogy megvéd a gonoszságtól.
Szent macska:
Az ókori Egyiptomban a macska szent állata volt a szerelem istennőjének, Básztetnek, akit gyakran ábrázoltak macskafejű nőalakként.
A kandúrokat a napisten megtestesülésének tekintették, míg a nőstényeket a szoláris szem megszemélyesítőinek, mert a macska szeret sütkérezni a napsütésben. Összefüggésbe hozták a Holddal is – pupillájának dilatációja a holdfázisokat jelképezte -, így szent állata volt Ízisznek és Széthnek is.
Bá:
Az ó-egyiptomiak hite szerint az emberfejű madárként ábrázolt bá az emberi lélek volt: az ember spirituális aspektusa, amelynek energiája túlélte a halált.
Amennyiben érdekesnek találtad az itt közzétett információkat, kérjük terjeszd a cikket, juttasd el másokhoz is. Köszönjük!
A földi halál után a testből kilépő lélek leszállt az alvilágba, Ozirisz birodalmába, ám az újjászületést követően visszatért a testbe. Gyakorta használták a sírkamrák díszítésénél.