Robert Charles virológus és más szakemberek lebbentették le a fátylat. Valójában élő emberkísérlet volt a bolygó lakossága egy biológiai fegyver előállítására?
1981. június ötödike az Amerikai Járványügyi Központ fekete napja; ekkor regisztrálták Los Angelesben hivatalosan is a 20. század pestisének nevezett AIDS-vírust, amely napjainkra mintegy 40 millió embert fertőzött meg a világ minden részén
Bár már korábban is észlelték a különös betegség bizonyos tüneteit, addig a napig még nem sikerült beazonosítani, miről is van szó.
A vér, és testnedvek útján fertőző vírust addig néhány orvos GRID (Gay Related Immune Deficiency – melegekhez köthető immunhiány-elégtelenség) néven emlegette, ám 1981 nyarán rá kellett döbbenniük, hogy a vírus éppúgy felbukkanhat nők szervezetében is, sőt, újszülöttek esetében is felfedezték, ha az anya fertőzött volt.
Az elmúlt öt évben, 2005 és 2010 között legkevesebb nyolcmillió ember vesztette életét világszerte a járványban, ebből mintegy másfél millióan tizennyolc év alattiak voltak.
Ők szinte mindannyian vagy beteg anyától születtek, vagy drogok útján, fertőzött tűk által kapta el a kórt. A legtöbb beteg jelenleg Dél-Afrikában él, itt egyes helyeken a lakosság fertőzöttségének aránya elérheti akár a 60%-ot is.
Nagy általánosságban azonban az egész kontinensről elmondható, hogy óceántól óceánig tombol rajta a gyilkos kór, egyedül az északi területeken alacsony a fertőzési arány, de itt sem azért, mert fejletettebb az egészségügyi ellátás, hanem azon prózai okból, mert a javarészt sivatagos országokban kicsi a népsűrűség.
A leginkább érintett területeken, Zimbabwe-ben, Kenyában, és Botswanában a betegség terjedése miatt a lakosság átlagéletkora 2025-re harmincöt év alá zuhanhat. A másodlagos gócpont Ázsia, itt mintegy hat, hat és félmillió beteg él, nagyrészük Indiában, de akadnak szép számmal Malajziában, és Thaiföldön is.
Az ezekre az országokra jellemző szexturizmus, amit főként a gazdagabb, Nyugat-európai turisták engedhetnek meg maguknak, biztosítja, hogy a kór felbukkanjon az európai kontinensen is. Egyes karibi országokban – például Haiti térségében – szintén igen magas a fertőzöttek aránya.
A hivatalos magyarázat szerint a járványt az Afrikai őserdeiben élő állatok terjesztették el azzal, hogy az ott élő emberek levadászták, majd megették azokat, és a húsukban lévő vírus így került át az emberbe, majd onnan terjedt tovább szexuális érintkezés útján.
Maguk az állatok azért nem pusztultak el, mivel sok olyan bakteriális és vírusos fertőzés létezik, amire a gazdaállat, vagy állatok szervezete immúnis ugyan, de más élőlény szervezetébe kerülve kifejti gyilkos hatását. Európába egyes vélemények szerint egy meg nem nevezett dán légiutas-kísérő szervezetében került át a gyilkos kórt, aki rendszeresen utazott Afrikába, az európai kontinensen ő volt az első regisztrált HIV-fertőzött.
Eddig szól a hivatalos magyarázat. Az AIDS-vírus ugyanis a járványtan és a virológia területén élő szakembereknek túl sok fejtörést okozott már. Nem is egy szaktekintély nyíltan adott hangot annak az elképzelésnek, hogy a kór egyáltalán nem az anyatermészet laboratóriumából származik, hanem emberkéz alkotta, mesterséges kórokozó.
Az elmélet hívei szerint a dolog hátterében az 1971-ben, az Egyesült Államokban kidolgozott (és 1990-ig titokban tartott) nemzetbiztonsági jelentés, az NSSM 200 kódjelzésű dokumentum áll.
A jelentést maga Henry Kissinger, a politikában briliáns elméjű, ám erkölcsileg erősen támadható kormányférfi készítette a Fehér Ház számára. A szigorúan titkos iratokban Kissinger arról beszél, hogy a fejletlen régiókban – elsősorban Afrikában – végbemenő demográfiai robbanás, és az ehhez társuló harmadik világbéli állapotok együttese hosszú távon veszélyezteti az Amerikai Egyesült Államok külügyi gazdasági érdekeit.
Az USA feladata pedig – Kissinger szerint – az, hogy meggátolja a nagyarányú népességnövekedést, ehhez azonban nem a hagyományos fegyverekhez kell nyúlni.
Következő lépésként (az NSSM 200 kódjelű beadvány után) Az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma kérelmet nyújtott be a szenátus költségvetési bizottságához, amit Dr. Donald McArthur, az USA hadseregének biológia fegyverekkel foglalkozó kutatási és technológiai részlegvezetője fogalmazott meg. A beadvány szerint a laboratóriumokban 5 éven belül lehetőség nyílik arra, hogy olyan vírustörzset tenyésszenek ki, amely az immunrendszer gyengítésével éri el a kívánt hatást. Két mikroorganizmus tulajdonságai egyesíthetők egy pusztító vírusban.
Az egyik a Visna-vírus, ami emberekre teljesen ártalmatlan, de a bárányok között egy időben nagy számban pusztított (különösen Ausztráliában, és Új-Zélandon figyelték meg a nagy gyapjútenyésztő telepeken), a másik pedig a HTLV-1 nevű vírus, ami gyorsan terjed testnedvek útján, emberre is ártalmas, mert az immunrendszert gyengíti, de nem halálos kimenetelű, antibiotikumos kezeléssel minden további nélkül gyógyítható.
A két vírus keresztezése pusztító biológiai fegyverré válhat.
Az elképzelések szerint 1977-78 környékére a kórokozó bevetésre készen állt, és az USA ezzel megszegte azt a nemzetközi egyezményt, ami 1975-ben történt hatályba lépésekor megtiltotta a biológiai fegyverek fejlesztését.
A kórokozót azonban először még ki kellett próbálni, és az állatkísérletek ebben az esetben maximum a béta tesztelésre voltak jók, hiszen a vírust nem nekik szánták. Alfa tesztalanyokra, azaz emberekre volt szükség.
Egyes elméletek szerint az állam különféle börtöneiben fogva tartott fegyencek közül válogattak, akiknek gyógyszerkísérlet címén amnesztiát ígértek. Természetes, hogy nem avatták be őket a titokba, valamiféle kis kockázattal járó gyógyszer teszteléséről hazudhattak nekik. (1979-ben összesen 3134 elítélt büntetése járt le az Egyesült Államok területén, és kerültek szabadlábra.
Közülük azonban 203 rab esetében máig sem tudni, pontosan mit ígértek nekik cserébe, mindössze 40 esetben sejthető a vádalku, a többieknél valami más volt az ok). Ez elsőre talán meglepőnek tűnik, de tartsuk szem előtt, hogy akire több évtizedes büntetés várt, annak valószínűleg megért az „ártatlan” kis kísérlet némi kockázatot, hogy aztán szabad ember lehessen. Olyan elképzelések is akadnak, miszerint néhány esetben mit sem sejtő civilek szervezetébe juttatták be a halálos kórt, védőoltás címén.
Mindez hátborzongató feltevés, de ne felejtsük el, hogy nem ez lenne az Egyesült Államok titkos kísérleteiben az első, amikor a polgárok tudta nélkül, törvényt sértve alkalmaztak különféle szereket. Jó példa erre a mára már leleplezett, úgynevezett Articsóka program a hatvanas években, amikor az emberek pszichés viselkedését kutatták a tévében sugárzott adásokon keresztül, a polgárok tudta nélkül, különféle frekvenciákon sugárzott kép, és hanganyagokkal. Más esetekben – ugyancsak védőoltás címén – különféle drogszármazékokat jutattak az áldozatok szervezetébe, majd figyelték a hatást.
A másik dolog, ami a rabokon, és a polgárokon végrehajtott teszteket sejteti, az nem más, mint a vírus földrajzi szóródása. Kimutatták, hogy bár hivatalosan a kór Afrikából terjedt el, a jelentések szerint a megbetegedéseket először az amerikai nagyvárosokban regisztrálták a hetvenes évek végén, amikor Afrikában még – hiába dolgoztak akkor már ott évek óta a WHO, az egészségügyi világszervezet emberei – semmi ilyesmit nem tapasztaltak.
Aztán, már a nyolcvanas évek közepén nagyarányú kutatás kezdődött Afrikában, hogy megtalálják azokat a vírushordozó állatokat, amelyekről az elején szó esett, de a negyed százada folyó kutatás eddig semmi eredményt nem hozott. Hiába az évek során levett több tízezernyi vér, és szövetminta afrikai állatok sokaságából, a vírusgazda sehol nincs.
Mivel elsődlegesen a majmoknak tartják a HIV-vírus fő hordozójának, azokat is alaposan megvizsgálták, de az eredmény mind a mai napig negatív.
Látszólag egyetlen, HIV-vírust hordozó majom sem ugrál az afrikai őserdőkben.
Dr. Robert Strecker patológus volt az első, aki az imént említett, nagyvárosokból való elterjedését hivatalos körben is hangoztatta. Testvére, az államügyészként dolgozó Ted Strecker, aki élénken érdeklődött bátyja orvosi munkája iránt, belevetette magát a vírus mesterséges mivoltáról szóló pletykák utáni nyomozásba, és három éven át szünet nélkül dolgozott az ügyön, habár kollégáitól semmiféle segítséget nem kapott, sőt, az államügyészi hivatal – felsőbb utasításra – azt tanácsolta Tednek, hagyjon fel ilyen irányú vizsgálódásaival, ő azonban tovább dolgozott. 1988. augusztus 11-én, springfieldi otthonában találták holtan.
Állítólag öngyilkosságot követett el egy huszonkettes kaliberű lőfegyverrel, bár senki sem tudott arról, hogy valaha is fegyvere lett volna. Nem hagyott hátra búcsúlevelet, és nem sokkal a halála előtt még a testvérével beszélt telefonon a kutatásokról. Minden okunk megvan tehát gyanítani, hogy Ted Strecker egy gyilkossági ügy áldozata lett. Hogy miért kellett meghalnia, sejthető.
Hogy a majmok, vagy más egyéb állatok lennének az eredeti vírusgazdák, azt sokan vitatják ma is.
Dr. Jakob Segal, a Humbold Egyetem biológiaprofesszora egyenesen fantazmagóriának nevezi ezt az elméletet, és ő is a katonai célú, szándékos fertőzés elgondolását hangoztatja, Carol Mulder, a Massachusetts-i Orvostudományi Egyetem főmunkatársa pedig kénytelen elismerni, hogy, bár már több mint két évtizede kutatják Afrikában a kórt, és annyi, majmoktól származó vérmintájuk van, amivel folyót lehetne rekeszteni, az eredeti vírustörzsnek nyomát sem találják. Erről szóló munkáiban leírja, hogy a vírus olyan titokzatos, hogy szinte kizárt, hogy természetes úton jött létre.
A hivatalos vélemény az, hogy a betegség a fekete kontinensről került Európába, és Amerikába, de olyan intézmények, mint például a New York-i Központi Vérbank tudományos munkatársai, mást állítanak. Elmondták ugyanis, hogy az 1978-ban és 1979-ben levett vérminták közül utólag sok pozitívat találtak.
Miután feltárták a páciensek kórtörténetét, kiderült, hogy közülük mindannyian Hepatitis B elleni védőoltást kaptak 1977-ben, a kormány egészségügyi programján belül. Elgondolkodtató tény, hogy körülbelül ugyanebben az időszakban a Haiti szigetén élő lakosság jó része szintén kapott ilyen védőoltást, az oltóanyagok pedig az USA-ból érkeztek. (Ma a karibi térségben Haiti a legfertőzöttebb). Afrikai déli területein, ahol ma a lakosság egészét tekintve legnagyobb az AIDS-fertőzöttek aránya, a hetvenes évek végén szintén nagy mennyiségű Hepatitis B elleni vakcinát alkalmazott a WHO.
Azokon a helyeken viszont, ahová nem az Egyesült Államok szállított Hepatitis elleni oltóanyagot, a lakosság fertőzöttsége jóval az egészségügyi kockázatot jelentő határérték alatt van.
Megdöbbentő feltevés, de akár igaz is lehet: elképzelhető, hogy a Hepatitis B elleni vakcinákban szállították a kórokozót? A vírus ugyanis éppen ott terjed a leggyorsabban, ahol annak idején a WHO ingyenes védőoltást ígért, és adott.
Nem valószínű persze, hogy az orvosok tudták, mit is oltanak be. A titokkal csak a legfelső körök néhány tagja volt tisztában.
Wangari Maathai, a Dél-Afrikában született, és biológiából doktorátust szerzett asszony, aki éveken keresztül tevékenykedett az AIDS által leginkább fertőzött területeken, 2004-ben, a TIME magazinnak adott interjújában jelentette ki, hogy a majomteória egyszerűen elképzelhetetlen.
Robert Charles virológus szerint pedig, aki külön az AIDS kutatására felállított egészségügyi program vezetője, a kór nem úgy viselkedik, mint ahogy a hagyományos járványok szoktak.
„Mindig arról kérdeznek, hogy miként viszonyul a HIV-vírus az olyan múltbéli járványokhoz képest, mint mondjuk a pestis, vagy a spanyolnátha.
Erre azt szoktam mondani, hogy a hagyományos vírusok és kórokozók jöttek és mentek, mint egy tornádó, kitombolták magukat, aztán eltűntek, és ha fel is bukkantak újból, akkor addigra évtizedek teltek el. Az AIDS azonban egy hosszan tartó vihar, és azt hiszem, nem fog elmúlni. Nem hogy gyengülne, de erősödik. Mutálódási sorozatok már most megfigyelhetőek rajta.
Amennyiben érdekesnek találtad az itt közzétett információkat, kérjük terjeszd a cikket, juttasd el másokhoz is. Köszönjük!
Még mindig csak testnedvekkel terjed, de már most is agresszívebben támadja az immunrendszert, mint mondjuk tíz éve. Ha egyszer netán úgy mutálódik, hogy cseppfertőzéssel is képes lesz terjedni, az Úr irgalmazzon nekünk.”
