Dél-afrikai búrok tízezrei haltak meg… a nyugati “civilizáció” eltitkolt holokausztja. Ezt bezzeg nem nagyon emlegetik a mainstream médiában, helyette az igazság őreiként tetszelegnek!
A nyugati világ meglehetősen nagyot sunnyog erről…
Éppen ezért hidd el, nem sok helyen olvashatod ezt, mert a nyugat nem szeret az “antihős” szerepében tetszelegni.
Azt meg főleg nem szeretné, ha kiderülne, hogy a világ legordasabb “eszméiről” és megoldásairól derülne ki, hogy az ő fejükből pattant ki.
Hiszed vagy sem, de ilyenek a koncentrációs táborok is…
Bár a fejlett nyugat szeret a keleti barbársággal és civilizálatlansággal példálózni, az angoloknak vagy az amerikaiaknak egyáltalán nem kell messzire menniük az ügyben, hogy milyen is egy állami szintre emelt népirtás.
Az USA példának okáért azt felejti el gyakran megemlíteni a történelemkönyvekben és a töri órákon Amerikában, hogy ők az indiánok “vérén” nevelkedtek, úgy alakult ki az USA, hogy közben elvették az őslakos indián törzsektől a kontinenst, majd szisztematikusan kiirtották őket…
De erről a titokterminál.com már írt korábban itt.
De térjünk rá az angolok által kvázi feltalált első koncentrációs táborokra, amikkel nem szeretnek kérkedni….
Még jóval a nácik és Hitler előtt alkották ezeket meg!
1902. május 31-én kötötték meg a második búr háborút lezáró vereenigingi egyezményt.
A terepadottságokat és korszerű lőfegyvereiket jól kihasználó búrok közel három éven keresztül álltak ellent az ötszörös túlerőben lévő brit haderővel szemben.
Itt indult minden. Itt indultak meg a búrokat érő borzalmak.
Több tízezren haltak meg, mindezt angol felügyelet alatt… kvázi egy népirtásként.
Fokföld 1806-ban, a napóleoni háborúk során brit fennhatóság alá került, és a búrok hamar szembekerültek az új uralommal is, és a “Nagy Trek” (kivándorlás) során – 1835 és 1843 között – 12 ezer búr hagyta el a gyarmatot és szóródott szét a távolabbi területeken.
A britek és a búrok szörnyű csatákat vívtak egymással a múltban, eleinte gyakori búr győzelemmel, mivel ez utóbbiak kihasználták a helyismereti adottságaikat.
Lényeg a lényeg, a háború nem ért véget. Sőt, igazából csak ekkor kezdődött.
Az angolok gondoltak egyet, és szögesdrótokkal, kerítésekkel kerítették el a búr lakosságot, és az általuk létesített falvakat.
Olyan volt ez, mint egy felperzselt föld…
A falusi lakosságot ezekbe a táborokba zárták be, és különösen kegyetlenül bántak velük.
Több tízezren haltak meg, egyes becslések szerint viszont ez a szám eléri sa 20-30.000 embert is.
Nők és gyerekek is jelentős számmal voltak köztük…
Éheztették, verték őket, sokuk ezekbe halt bele…
Mindez nagy nemzetközi felháborodást keltett.
Kitchener brutális módszerei lassan megtörték a búrokat, akik már 1901 márciusában békéért folyamodtak.
Végül, az 1902 májusában kötött vereenigingi békében elismerték vereségüket és függetlenségük elvesztését.
Az egyik legnagyobb népirtás volt a történelemben, amit méltatlanul keveset említenek.
Talán azért, mert igencsak rossz fényt, mondhatni nagy árnyékot vet a nyugatra, mely szeret a hősiesség képében tetszelegni!
Erről nem sokat hallani tényleg.
Amennyiben érdekesnek találtad az itt közzétett információkat, kérjük terjeszd a cikket, juttasd el másokhoz is. Köszönjük!
A mainstream média ugyanis szereti azt terjeszteni, ami nem terhelő rá nézve. Hisz a történelmet mindig is a győztesek írták, nem pedig a vesztesek…
