A BBC is beszámolt azokról a döbbenetes módszerekről, amikkel a színfalak mögött dolgoznak, hogy átverjék érzékszerveinket! A mangólé nagy része valójában almából van. Egyes joghurtok színét pedig nem is a gyümölcsök adják… Biztos, hogy jó, ha az ember mindenről tud, ami a függönyök mögött zajlik?
Talán észrevetted már, hogy az egzotikus gyümölcslevek címkéjét tanulmányozva gyakran alma- vagy szőlőlé szerepel az összetevők közt.
A Wich fogyasztói csoport 2012-ben arról írt, hogy a Tesco mangó és passion fruti smoothie-ja 47 százalék almalevet, 23 százalék mangó pürét, és négy százalék passion fruit pürét tartalmaz. Ezek az olcsó alapanyagok adják a mennyiséget, a drágábbak pedig az ízt.
És amíg a törvény lehetőséget ad rá, az élelmiszergyártók megtalálják a legvonzóbb hívószavakat.
Az Európai Unió szabályozása szerint a címkén fel kell tüntetni a felhasznált gyümölcsök neveit, méghozzá az összetevők csökkenő sorrendjében.
Ezért is fordulhat elő, hogy az elnevezés „mangólé”, de valójában nagy része almából származik, így korrektebb vola az „alma-mangó” elnevezés ilyen esetekben.
De nem csak ily módon lehet befolyásolni a fogyasztókat: a narancslevek esetében gyakran sárga a doboz, így a színnel is a magas narancstartalmat sugallják a vásárlóknak.
Alissa Hamilton a The New Yorkernek nyilatkozott arról, hogy hogyan működnek azok a laborok, ahol az ízt és az illatokat állítják elő az élelmiszeripar számára. „Ezek a házak pont úgy, mint a csúcsminőségű parfümök esetében, molekulákra bontják az összetevőket aztán pedig újra összerakják – olyan módon, ahogyan sosem találnád meg a természetben.
Az Etil-butirát az egyike azon vegyületeknek, melyet magas koncentrációban mértek bizonyos narancslevekben, melyet az Észak-amerikai piacra került, mert a mérnökök felfedezték, hogy az adott vegyület illatát szeretik az amerikaiak, mivel a frissen préselt narancsléhez kapcsolják.
Ez pedig akárhogy nézzük, egyfajta tudatmanipuláció, legalábbis az érzékszerveink becsapása.
De hé, ez még legális, nemde? Sőt, még talán etikusnak is mondható, bár egyértelmű átverése az embereknek. Élelmiszeripari “füllentés”, avagy egy fegyver a kezükben, amivel még több fogyasztót “gyártanak” maguknak.
Példának okáért,a kutatók olyan lila répával színezett joghurttal kísérleteznek, illetve a kék kukorica csutkáját is bevetették, amely látványos, kék színt kölcsönzött a tejnek. Mi értelme van annak, hogy a joghurtot kékre színezzék?
Azért, mert úgy néz ki, mintha áfonyás lenne. De hogy a tejet miért jó kékre színezni, az maradjon az ő titkuk…
Ezer és egy módon “verik át” a fogyasztókat.
De vajon nem-e éppen ez a piaci verseny lényege? Nos, ez egy nehéz kérdés. nehéz megmondani, hol van a határ. Azt mondhatnánk, hogy amíg nem károsítják az egészségünket, addig azt csinálnak, úgy vernek át, ahogyan akarnak minket, és érzékszerveinket.
Amennyiben érdekesnek találtad az itt közzétett információkat, kérjük terjeszd a cikket, juttasd el másokhoz is. Köszönjük!
A gond csak az, hogy egyre több vegyszer, és egyre több káros anyag van az élelmiszerekben úgy általánosságban véve…
