Olvasók osztották meg az interneten a legijesztőbb történeteiket. Ettől az 5 történettől mindenkiben megfagyott a vér.
Az építős játék és az én öcsém – Brenda Alejandra Dueñas
„Gyerekkoromban nagyon szerettem egy építős játékkal foglalatoskodni; hatalmas tornyokat készítettem, majd lebontottam őket. Egyik alkalommal meguntam a játékot és odamentem anyához, hogy megkérdezzem, nem mehetnék-e ki.
Ő azt válaszolta, hogy kimehetek, de csak akkor, ha összepakoltam magam után. Visszamentem a szobámba, ám megláttam, hogy a kisebbik fiútestvérem már mindent rendbe szedett: felkapcsolta a villanyt és nagyon összpontosított arra, amit csinált.
Mondtam anyának, hogy az öcsém már elvégezte helyettem a dolgot, mire ő nagy szemekkel rám nézett és azt válaszolta, hogy az öcsém kint játszik a kertben.
Én visszamentem a szobába, ahol valóban nem volt senki, a játékok szanaszét hevertek, a villany azonban fel volt kapcsolva.”
Az eltűnt kutya – Adri Adri
„Egyik éjjel arra ébredtem, hogy a kutyám rajtam ugrál, nyaldos és nyüszít, mintha játszani szeretne vagy éhes lenne.
„Mit akarsz, haver?” – kérdeztem tőle, majd odafordultam a lámpához, hogy felkapcsoljam.
Mikor világosság öntötte el a szobát, hirtelen megmerevedtem:
A kutyám nem volt sehol, csak én feküdtem az ágyban. Kirohantam a konyhába, és láss csodát, a kutyám ott aludt békésen a vackában.”
Egy titokzatos kéz érintése – JoviiZz Payan de Segoviano
„16 éves voltam; éppen befejeztük a vacsorát és én elindultam tévézni. Mentem felfele a lépcsőn, amikor éreztem, hogy egy hatalmas, durva kéz ragadja meg a vádlimat, aminek következtében elestem.
Az apukám odaszaladt hozzám, majd elindult megkeresni a rejtélyes valakit, de senkit sem talált a házban vagy a ház körül. Remegve a szobámba mentem és kinéztem az ablakon: az utcán megláttam egy nőt fehér köpenyben.
Hosszú, göndör haja volt és úgy nézett ki, mint akinek nincsen lába, csak siklana az utcán. Felsikoltottam, mire a nővérem is beszaladt a szobába és közölte, hogy ő is látta a nőt. Azóta 12 év telt el, de még mindig rettegek, ha otthon fel kell mennem a lépcsőn.”
Ijesztő sípolás – K Jacqueline Baez
„Éppen a konyhában csináltam a házimunkát, amikor hallottam, hogy egy ember üvölt az utcán. Nem értettem, mit mond, de feltételeztem, hogy vagy őrült vagy részeg lehet. Később furcsa sípolást hallottam, de mivel megint csak megállapítottam, hogy vagy kintről vagy a szomszédból jön, ismét nem törődtem vele.
Lehet ezért nem érzékeltem, hogy a sípolás egyre közelebb jön, de azt már észrevettem, hogy elhallgatott és hirtelen kinyílt a bejárati kapu. Nehéz csizmák csoszogását hallottam, mintha valaki feljött volna a házunkhoz vezető lépcsőn.
Ezután azonban minden elcsendesült, így visszatértem a házimunkához. Egy pillanattal később a sípolás újrakezdődött, és úgy hallottam, mintha a fülem mellett szólna.
Annyira megijedtem, hogy mozdulni sem bírtam, ráadásul egy nehéz kéz satuba szorította a karomat, miközben a sípolás egyre csak folytatódott. Sikerült kiszabadulnom a szorításból, és az apámért kiáltottam, aki azonnal odarohant hozzám. Bár a kapuajtó nyitva volt és állati lábnyomokat láttunk a lépcsőkön, senki idegent nem találtunk se a házban, se a környéken.”
Fantomférj – Miguel Ángel Pérez
„Néhány nappal azután, hogy az unokahúgom megszült, a férjének el kellett utaznia, így a nővérem és én úgy döntöttünk, vele maradunk, hogy segítsünk a baba körüli teendőkben.
Egyik este úgy 9 körül éppen tévét néztünk az emeleten, amikor hallottuk, hogy valaki odalent bemegy a konyhába, majd a fürdőszobába, és mind a két ajtót jó alaposan becsapja maga mögött.
Azt hittük, hogy az unokahúgunk férje jött meg hamarabb, így lementünk, hogy üdvözöljük.
A poén az, hogy senkit sem találtunk odalent; rettegő csöndben vártunk, de soha nem derült ki, ki lépkedett az alsó szinten.”
